Marlával, mely szerint én megálmodok egy neki is tetsző rövid távú pozitív jövőképet, ő pedig megvalósítja. Hát akkor lehet kezdeni csodát tenni, mert ahhoz, hogy kis hazánkban úgy éljen a magyar, mint tőlünk nyugatabbra bármelyik európai, ahhoz az ötszáz éves mindent elviselő, de mindenkit túlélő…

Ahhoz, hogy a korábban írt idilli jövőképem megvalósulhasson, ki kell fordulnia a világnak az összes sarkából. Valójában mindegy, hogy ez hogyan fog megtörténni, de én azt vizionálom, hogy a világunkban felgyülemlett értelmetlenül sok pénz, mint a rendszert terhelő holt tőke agyon fogja nyomni…

Sajnos a Cream nem bizonyult jó altatónak így aztán megint csak itt kuksolok a számítógép előtt és írom a magamét. Mielőtt hozzákezdek jövőkép sorozatom harmadik részéhez tekintsünk vissza hatezer évnyit az időben. Nagyjából akkortájt, az időszámításunk előtti negyedik évezredben  kezdtek…