1925-ben a Leica kitalálta a 35 mm-es két oldalán perforált filmet, és a hozzá való kisfilmes fényképezőgépet. Ezeket a gépeket a fényképezőgéppel egybeépített fix fókusztávolságú objektívekkel szerelték fel az objektívvel azonos fókuszú optikai keresővel. Az objektív optikai tengelye és a kereső optikai tengelye közti távolságból eredően némi parallaxis eltérés volt tapasztalható, de használhatónak bizonyult a rendszer. Az optikai kereső idővel optikai távmérővé fejlődött, amivel a pontos távolságállítás is megoldódott. A második világháború után a fixen beépített objektíves gépek mellett megjelent a Voigtländer Prominent fényképezőgépe az első cserélhető objektíves távmérős készülék különböző gyújtótávolságú objektívekkel. A baj csak az volt, hogy minden gyújtótávolsághoz azonos gyújtótávolságú kereső is kellett. Ezt a nehézséget oldotta fel az 1959-ben kiadott Bessamatic az első kisfilmes, tükörreflexes fényképezőgép. Ekkor indult hódító útjára a tükrös-prizmás kisfilmes fényképezőgép rendszer.
Mellékesen megjegyzem, hogy a Voigtländer nevéhez fűződik az első kisfilmes zoom optika kiadása is. A 36-82mm-es F2,8 fényerejű Zoomar valódi világszenzáció volt korában.
A tükrös pentaprizmás rendszer finomításával jutott el a fényképezőgép-ipar az oldalhelyes, közel teljes méretű, valós képet mutató kereső kialakításához, amellyel már a mélységélesség is érzékelhető volt. A félprofi-profi fényképezőgépeknél mind a mai napig ez a kereső a kizárólagos.
Időközben a digitális filmfelvevőkhöz kifejlesztették az elektronikus keresőt. Az első digitális fényképezőgépekbe is ilyen került, amely a kis érzékelővel, kis felbontással arányosan gyenge keresőképet szolgáltatott. Az érzékelők fejlődésével megjelent az igény egy jobb keresőre. Ez lett az analóg fényképezésben jól bevált tükrös-prizmás rendszer. A félprofi-profi digitális fényképezőgépeknél mind a mai napig ez a kereső a kizárólagos.
Időközben megjelent a fényképezőgép hátoldalán megjelenő élőképes LED kereső is, amely a kompakt gépek tulajdonosai között mindent elsöprő sikert ért el. Ebben a körben szinte kizárólagossá vált a nyújtott karos fényképezés. Párhuzamosan azért kapható volt a kétkeresős, hátlapi LED és "átnézős" elektronikus keresővel ellátott igényesebb bridge kategória is. Sajnos ezek elektronikus keresője messze elmaradt a DSLR fényképezőgépek tükrös keresője által nyújtott minőségtől.
A kompakt gépekkel fényképezők irányából egyre erősödött az igény egy kompakt méretű, de DSLR képminőségű új fényképezőgépre. Ez lett a MILC, a kisméretű gépvázba épített nagy érzékelővel ellátott cserélhető objektíves új csoda. A kis gépváz miatt a cserélhető objektív inkább marketingfogás, mintsem valódi igény kielégítése, hiszen az ezt használók többsége egy utazózoomot rak fel a vázra és nem cserélgeti. A meghatározó kereső ezeknél a gépeknél a hátlapi LED.
Az elektronikus keresők felbontásának, minőségének javulásával ma már lehetőség van ezeket a gépeket elfogadható minőségű "átnézeti" keresővel való ellátására is, kielégítve azt a kis réteget amely elutasítja a nyújtott karos fényképezés bizonytalanságát. Ezek a keresők ma még elmaradnak a tükrös keresőktől, de fejlődésük intenzív.
Azoknak ajánlom az elektronikus keresővel ellátott MILC fényképezőgépet, akik a DSLR-nél kisebb méret és tömeg előnyeiért vállalják a kevésbé jó kereső kompromisszumát. No meg nem akarnak nagy telét használni.
